Boldog Új Évet kívánunk minden kedves Olvasónknak 2022-re!
Újesztendőre készülve érdekességeket szoktunk nézni a nagyvilágból, hiszen a világ minden pontján valahogy megemlékeznek az óesztendő és az újesztendő fordulójáról. Harcművészetet gyakorlókként mi is ezt tesszük, természetesen megbecsülve és értékelve, gyakorolva nemzeti hagyományainkat. Ám érdekes, hogy nemzeti hagyományainkban milyen sok közös vonást látunk, összehasonlítva a keleti hagyományokat, különösen a japán újévi szokásokat.
A japánok az Újévet (正月, Shōgatsu, ez az újév megünneplését jelenti) szintén, akárcsak mi, január 1. napján (元日, Ganjitsu – ez magát az újév napját jelenti) ünneplik. Hasonlóan a magyarországi népi hagyományokhoz, szintén az újév a megtisztulás időszaka. Ennek az időszaknak első jelentős része az Oshogatsu, azaz az év első három napja.
Japánban is vannak, hasonlóan hozzánk, úgynevezett jellegzetes ünnepi ételek, melyekhez jövendölő népszokás párosul. Ilyen például az év vége előtt elfogyasztott fontos étel a soba, vagyis a hajdina tészta. Ezek az ételek az óévből visszamaradt negatívumok kitisztításának jelképei, illetve az új esztendőre vonatkozó kívánságok megjelenítései (ahogy nálunk a lencse).
Japánban az Edo-korszak óta gyakorolt a soba tészta fogyasztása, mely fontos étkezés, s újévhez úgy kapcsolódik, hogy könnyen lebomlik, emiatt az emberek azt hiszik, hogy az év végi evésük eltünteti a fennmaradó stresszt és negatívumokat. Így friss, tiszta lappal léphetnek az újévbe. Manapság gyakran esznek sashimit és sushit, valamint nem japán ételeket.
A túlterhelt gyomor pihentetése érdekében hétfűszeres rizslevest (七草粥, nanakusa-gayu) készítenek január hetedik napján, a dzsinjitsu néven ismert napon.
Egy másik szokás a rizssütemény (mochi) elkészítése és fogyasztása. A párolt ragacsos rizst (mochigome) egy fa edénybe rakják, és az egyik ember meglocsolja vízzel, míg a másik egy nagy fakalapáccsal üti meg. A rizst pépesítve ragacsos fehér gombócot formálunk belőle. Ezt újév előtt készítik, és január elején fogyasztják.
Szintén fontos hagyományuk az Oosouji (大掃除; Háztakarítás) Gondolom, nem nehéz elképzelni, hogy kapcsolódik ez a szokás az új esztendőhöz, evidens, a házból eltávolított por az elmúlt év szennye, rossz gondolatai, rossz érzései, a tisztává tett lakás pedig a tiszta lapot, az új, még be nem szennyezett lehetőségeket jelenti. Ez a hagyomány állítólag a Heian-korszakból ered, mint egy szertartás, amikor imádkoznak egy szerencsés új évért.
Kedves szokásuk az otoshidama néven emlegetett apró pénzajándékok átadása gyermekeknek. Visszaemlékezve, ebben is lehet valami közös, hiszen nagymamámtól én is kaptam minden évben az év első látogatása kapcsán ilyen ajándékot, s információim szerint ez hazánkban több tájegységben is elterjedt, bár nem általános szokás.
A hagyományos üdvözletek a következők:
kotoshi mo yoroshiku o-negai-shimasu (今年もよろしくお願いします, ‘Remélem, hogy a következő évben ismét örömödre lesz’)
(shinnen) akemashite o-medetō-gozaimasu ((新年)あけましておめでとうございます, ‘Boldogságot neked az újév hajnalán)
kinga shinnen (謹賀新年, „Boldog Új Évet”)