Egység, Emberség, Elfogadás

Pár szóban rólunk:

 

Szabó Barnabás
Soke, Grandmaster Szabó Barnabás

Stílusunk modern harcművészeti stílusnak nevezhető, ám korántsem ennyire egyszerű a besorolása. Tradicionális alapokon állunk, talán erősebb kötődéssel a tradiciókhoz, mint a legismertebb harcművészeti stílusok. Nem csupán része stílusunknak az okinawai területekre jellemző technikai, formagyakorlat gyűjtemény, klasszikus katák, jellegzetes okinawai technikák, de azok okinawai területen való megjelenése előtti ősi változatai is szervesen beépülnek rendszerünkbe.

Egyedülálló a Tang Te Ryu – Tote Kuen Do stílus abban is, hogy szintén az ősi időkre visszatekintve újjáélesztette azt a gyakorlatot és látásmódot, hogy a harcművészet szerves egységet képez társművészetekkel. Gondoljunk vissza az ősi időkre: egy tanítvány vajon egy héten háromszor találkozott másfél órára a mesterével majd hazament? Dehogy! Része volt mestere mindennapjainak, aki tanította a teaszertartástól a kalligráfián, a go-n a shogin át számos művészetre, társművészeti ismeretre, gyakorlatra, s így fejlesztette tanítványa fizikai, lelki és szellemi harmóniáját. Manapság a mai modern harcművészeti stílusok magukat úgy nevezik „harcművészetnek”, hogy mindebből a hihetetlenül széles és mély művészeti ismeretmennyiségből szinte semmit nem adnak át tanítványaiknak a test edzésétől eltekintve, mely az egykor mesterről tanítványra szálló ismeretanyag igen kis töredéke volt csupán. Feltehetjük a kérdést, hogy vajon melyik rendszer képez, fejleszt harmonikusan tanítványokat? A csupán testre és fizikai harci technikákra koncentráló modern úgynevezett „harcművészetek”, vagy a Tang Te Ryu, más néven Tote Kuen Do stílus, ahol az övvizsgaanyag mellett több mint egy tucatnyi különböző művészeti tevékenységből kell fokozatról fokozatra előrehaladni, vizsgázni és eljutni az önállóan alkotni képes mesteri szintig. Stílusunk tehát jóval komplexebb a mai általánosan harcművészetnek nevezett mozgás-, testnevelő kluboknál, irányzatoknál, de a velük ápolt jó kapcsolat miatt természetesen elfogadjuk őket is művészeti képzések hiánya ellenére is harcművészeteknek.

Épp a fentiek miatt, azokból következve látszik, hogy rendszerünk az egész embert tekinti fejlesztendő, mégpedig harmonikusan fejlesztendő célnak. Fizikai fejlesztésen kívül kiválóan alkalmas, egyedülállóan alkalmas az idegrendszeri, mentális hátránnyal küldők felkarolására, magatartászavarral vagy ennél jóval komplexebb problémákkal (autizmus például) küzdő, élő embertársaink számára. Társművészeti képzéseinkkel kiegészítve széles látókörű, alkotó embereket képzünk, akik nem pusztán a harcművészetből ismert pozitiv lelki, szellemi hatásokkal vérteződnek fel, de ez a társművészetek képzései által stabilabban, intenzivebben épül be és válik személyiségük részévé. Alapelvünk a harmónia, az egyensúly a környezettel és önmagunkkal. Ennek azok, akik pusztán „bunyózni” járnak edzésekre, azok akik csupán „harcosokká” akarnak válni övvizsgáról-övvizsgára menetelve – sajnos közelébe sem érhetnek, hiszen a test-lélek és szellem egyensúlyát szüntetik meg azáltal, hogy erőfeszítéseik pusztán az egyik összetevőben segítik a fejlődést. Képzeljünk csak el egy kemény karatékát aki nagyszerűen és pontosan mutat be egy formagyakorlatot de fogalma sincs annak keletkezése történetéről, azokról a hatásokról melyek a formagyakorlat alkotóját és bemutatóit évszázadokon keresztül érték, hiszen ők nem egy övért mutatták be annak idején egykor azt a formagyakorlatot, hanem az ecsetet letéve a kezükből, mellyel épp egy haiku verset írtak, készülve a gyakorlás utáni shogi összecsapásra, majd a mindezt levezető teaszertartásra. Elképzelhető, hogy mindezen ismeretek hiányában mai modern „harcos” formagyakorlatozó utódjuk megközelítőleg is fel tudja fogni, hogy mit csinál? Nos, a Tang Te Ryu – Tote Kuen Do stílus létrejöttének ez az alapvető oka és célja, hogy olyan harmonikus, egyensúlyban élő embereket képezzen akik nem pusztán egyoldalú képzést kapnak, hanem tesi-lelki-szellemi, fizikai, művészeti és intellektuális téren is hasonlóvá formálja hasonló tényezőkkel tanítványait az egykori, évszázadokkal ezelőtti tanítványokhoz. Ennek áttekintésével, és ennek ismeretében már világos, hogy miért nevezzük a Stílusunkat modern, de mégis a létező egyik legtradicionálisabb harcművészetnek.

Kommunikációs csatornáinkon megkeresve szívesen adunk bővebb tájékoztatást edzéseinkről, stílusunkról, éljen bátran a Kapcsolat menüpont által felkínált lehetőséggel. Későbbiekben honlapunkra regisztrálva áttekintheti a több mint 500 oldalas részletes képzési tervünket, művészetoktatási képzési tervünket és mesterképzési tervünket. Sokan ezzel szembesülve jönnek rá igazán, hogy nem „csak” egy edzésmódszert választottak maguknak, hanem egész életük feltöltődését, kibontakozását és megújulását.

 

Az Alapító Soke, a Tang Te Ryu – Tote Kuen Do harcművészeti stílus alapítója: Szabó Barnabás Nagymester által letett alapelvek, technikák egy fejlődési folyamat első lépései. Ezt a folyamatot az alábbiak szerint folytatjuk.

Nemzetközi Konzulensi Tanács:

Kemal Sahin
Kemal Sahin
Mervyn Ormand
Mervyn Ormand
Ionel Iliescu
Ionel Iliescu

Kemal Sahin, Mervyn Ormand, Ionel Iliescu, az a mentori, nemzetközi segítő testület, mely szakmai kérdésekben, technikai segítséget nyújtva áll az alapító rendelkezésére és a stílus segítségére.

 

Magyarországi Vezető:

Szabó Barnabás
Szabó Barnabás

.

Mivel stílusunk és azon belül csoportjaink is: baráti közösségek, a vezető vagy szakmai csoportok is ezen az elven működnek, nem szervezetként hanem baráti közösségként.

Stílusunkban az ismeretek elsajátításának szintjeit Kyu és Dan fokozatok jelzik. Mivel a Kyu-Dan rendszer nem a harcművészet találmánya (lásd a cikkeket), hanem azt több évszázaddal megelőzően művészeti rendszerek is alkalmazták (kalligráfia, shogi, go, shumi-e) és stílusunk ezeket a művészeti rendszereket a harcművészettel egy komplex rendszerben tanítja, a kyu-dan fokozatok funkciója nálunk egyedi, a tradicionális, XX.század előtti szerepet töltik be, alkalmasint nem csak harcművészeti hanem egyéb művészeti jártasságot is jelölnek. Az a megközelítés, ami a mai harcművészetek túlnyomó többségében van, mi szerint a dan fokozatoknak egyfajta misztikus jelentőséget tulajdonítanak, nálunk nincs jelen,   a dan fokozatoknak nincs konkrét, meghatározó jelentőségük, azokat csak adminisztrative használjuk, a vezetők egységben és egyenlő partnerként hoznak döntéseket, egységes övet viselve. Konkrét szervezeti hierarchiát nem építünk, ennek a későbbi időszakban lehet realitása, de jelenleg egymás elfogadása és tisztelete alapján állunk és ennek szellemében fejlődünk.

Az alapító személye a stílus szellemisége szempontjából irányadó. Szakmai kérdésekben a "ha valaki jobbra tanít" elve alapján, készek vagyunk nyitottan együttműködni mindenkivel, amennyiben ez fejlődést jelent és egyezik a stílus szellemiségével, illetve szakmailag előre viszi munkánkat.

Tisztelettel és szeretettel fogadunk minden szakmai együttműködést és önzetlenül együttműködünk mindenkivel, aki kéri és céljai hasonlóak, illetve szemléletében ugyanúgy fontos felénk az egység, emberség, elfogadás.